március 5, 2017 vegtamas 0Comment

Műhelyek, cégek, laborok mellett egyre több otthonba beszivárognak a kreativitás kiélésének varázslatos eszközei, a 3D nyomtatók. Pár éve még sok százezrekbe került, ma viszont már 50.000 Ft alatt elérhető Ebay-ről. Na de mit kapunk ennyiért? Kipróbáltam.

Munkahelyemen 0,5-1 éve szereztünk be egy Zortrax 3D nyomtatót, egy pillanat alatt beleszerettem, élőben nem nagyon láttam még előtte. Egyszerűen varázslatos, ahogy “születik az anyag”, és gyakorlatilag bármilyen formát fizikai valójában létre tudsz hozni.
Így eljött az ideje, hogy beszerezzek egy sajátot. Mivel szeretek kísérletezni az olcsó, kínai dolgokkal, itt sem tettem kivételt: 155 euróért berendeltem egy Prusa i3 Pro másolatot.
A szállítást 2 napra ígérték, 1 hét lett belőle, egye fene. Németországból küldte a kínai eladó, így le sem vámolták, külön öröm.

Csináltam egy unboxing videót, az izgalmi faktora az eget veri, megcsillan benne minden videó vágási képességem, de ha valaki kíváncsi mekkora darabokban érkezett, annak itt van (de tényleg retek unalmas, én szóltam):

Összeszerelési útmutató nélkül (nem vettem észre, hogy a hozzá adott SD kártyán van) is 5-6 óra alatt készre szereltem. Az apró dolgok nagy része már előre össze volt rakva, a csapágyakkal, bordás szíjakkal nem kellett küzdeni, a kábelezés egyértelmű, aki szereti a LEGO-t (ki ne szeretné?), annak a váz sem okoz nehézséget, és nagy meglepetésemre azonnal működött minden, kompatibilis volt egy független slicer-rel.

Slicer: az a szoftver, ami az .stl fájlból a nyomtató számára parancsokat tartalmazó és értelmezhető, úgynevezett G-kódot – .gcode – generál attól függően, hogy milyen anyaggal dolgozol, milyen finoman szeretnél nyomtatni, stb. Sőt, a legtöbb slicer alátámasztásokat is képes generálni egész használhatóan. Erre azért van szükség, mert a levegőbe nem lehet nyomtatni. 🙂 Eddig a Cura-t és a CraftWare-t próbáltam, mindkettő ingyenes, igazából mindkettő működik, gyárilag a Cura-t ajánlják, a CraftWare-nél viszont állítható az alátámasztás (ha a Cura-nál is, akkor elnézést, én vagyok vakegér).

Ha jól tudom, a kompatibilitás annak köszönhető, hogy van egy nagy közösség open-source 3D nyomtató tervekkel (RepRap), amin belül szeretik egymást a dolgok, és ez a nyomtató is része ennek. Valamint ezért is tud olcsó lenni: gyakorlatilag néhány léptetőmotor, amiket menetes szárak és 3D nyomtatott műanyagok tartanak össze, open-source elektronikával és szoftverrel.

Na nézzük, hogy néz ki összeszerelve!
(Megígérem, hogy idővel lecserélem a kenyérpirítót egy fényképezőre, és fotónak nevezhető dolgokat rakok ide.)

Működés közben a Prusa i3
Egy hosszú nyomtatás közeli LCD képe

Dizájnra nem igazán került hangsúly, de ez nem is fontos, csak működjön. Nincsenek felesleges burkoló elemek, praktikum és ár a szépség oltárán, bár szerintem így is szexi.

A nyomtató paraméterei:
1 nyomtató fej (bár a vezérlője tud dual-extrudert)
200 * 200 * 180mm nyomtatási térfogat
0,1mm réteg pontosság
0,4mm extruder fej (nozzle) átmérő
11um X és Y tengely pontosság
25um Z tengely pontosság

Mint írtam, összeszerelés után egyből működött, csak be kellett rakni az .stl-t a slicer-be, beállítani, hogy mekkora a nyomtatóm térfogata, PLA vagy ABS lesz, generált egy .gcode-t, amit SD kártyán átadva neki serényen nyomtatni kezdett egy kis előmelegítés után. Persze egy kis kalibráció is kellett előtte, arról lentebb.

És az eredmény igazán lenyűgöző volt. Őszintén szólva nem biztos, hogy különbséget tudtam volna tenni két nyomtatás között, amiket ez és a fél milliós Zortrax produkált. Na jó talán. De akkor is eszetlen minőség 50.000 Ft alatti géptől. Itt véletlenül sem szeretném leírni a Zortraxot, jó gép, megvannak a maga előnyei, amiért annyiba kerül.

Néhány eddigi nyomtatásom

Masszírozó | ABS | Tervek
Gyerekeknek ceruza fogást segítő | ABS | Tervek

Moduláris tároló | PLA | Tervek

Persze nem fenékig tejfel az élet, néhány fontos dolog, amire figyelni kell a használat során.

Húzd meg a csavarokat!

Triviális ugyan, de nekem nem sikerült minden meghúzandó csavart elsőre megtalálni. A hotbed-et a bordásszíjhoz rögzítő csavarok kilazultak, emiatt a hotbed holtjátékos lett. Ennek eredménye, hogy a körből tojás lesz, így:

Holtjátékos hotbed eredménye

Z tengely kalibrálás és vízszintbe állítás

A hotbed (fűtött alaplap, amire a nyomtatás történik)-et vízszintbe minden nyomtatón be kell állítani szárnyas anyákkal, ezután a drágább gépek a Z tengelyt automatikusan bekalibrálják. Mivel ez nem teszi, kicsit játszani kell vele, ki kell tapasztalni, hogy mennyire közel kell lennie a fejnek a hotbed-hez, hogy a nyomtatás a helyén maradjon. Ezt néha érdemes átnézni és utána állítani, de nem vészes, ha ráérzel.

Tapadás

A legtöbb 3D nyomtatónál a legnagyobb küzdelem, hogy a hotbed-en megtapadjon a műanyag. Ha nem teszi, akkor a fej egy levegőben táncolás keretében szép filament csomót gyűjt magára, ez nem szerencsés.
A fent említett Zortrax-nál ezt nagyon ügyesen megoldották. Lyukacsos hotbed-re egy alaplapot nyomtat előbb a gép, ami tökéletesen belekapaszkodik a lyukakba, majd erre építi fel a nyomtatást. Ezzel a megoldással soha nem volt gond a tapadás.
Itt máshogy működik. A hotbed egy nagy nyákból (áramköri lap, ez tud fűteni) áll, ezen pedig egy boroszilikát üveglap van, ezen kell a tapadást megoldani. A gyári megoldás az üveglapra ragasztott festőszalag volt. Ez nekem nem igazán jött be, nehézkesen tapadt meg rajta az anyag, így váltottam hajlakkra, ezt sok helyen ajánlották. Ebből kicsit több réteg kell, de nekem megoldotta a tapadást. Ehhez a Z tengely (és az extruder fej) magasságát úgy állítom be, hogy az első rétegnél picit belekapjon a hajlakk rétegbe. Így az első réteg kicsit vékonyabb, de legalább a tapadás tuti. Nincs is annál rosszabb, mikor hosszú órákon át tartó nyomtatás közben, még félkészen leválik a műanyag a hotbed-ről, és őrült táncba kezdenek az extruderrel.

Közeli az extruderről, működés közben

Kamikaze filament

Ez egy elég random dolog volt, soha nem gondoltam volna rá, de úgy látszik, amelyik gép tud mozogni, az képes megölni magát (a robotkarom is levetődött párszor az asztalról).

A filament 1kg-os, 400m hosszú tekercsben jön, ezt nyilván feltűzi az ember egy forgatható tengelyre, amiről lassan letekerődik. Viszont sikerült olyan filamentet vennem, ahol a filament tekercselése egy szinten volt a henger falával, valahogy így:


Aztán eljött az a csillagállás, hogy pont úgy lazult meg a filament a tekercsen, hogy lekapjon róla, felcsavarodjon a tekercset tároló tengelyre, majd megfeszüljön, mint VIK-es hallgató az Eletromágneses terek tárgy szóbelijén.
A nyomtató pedig csak tette a dolgát, húzta be a filamentet, ami a forgási képességének elvesztése miatt kamikaze akció keretében felülről meglepte a nyomtatót az 1kg-os tömegével. Szerencsére időben észrevettem, így csak a nyomtatást rontotta el.

Összegzés

Ajánlom, ha gyors és olcsó megoldásra vágysz, működni fog. Nagyipari gyártásra lehet eggyel komplexebb gépet vennék, de otthonra ennyiért ajándék. Remélem meghoztam a kedved hozzá, és te is kiéled vele a kreativitásod! Ha így tettél, posztolj róla képet! 😉

Ha tetszett a cikk, like-olj Facebookon!

Támogass MicroCoin-nal!

Facebook By Weblizar Powered By Weblizar

Vélemény, hozzászólás?